A kőtörőfűfélék (Saxifragaceae) családjába tartozó fás hortenzia bokrok, 33 fajjal, Ázsiában, Amerikában, és a maláj szigeteken őshonosak. A Hydrangea opuloides Lam. (H. Hortensia DC., H. hortensis Willd., Hortensia speciosa Pers., japánrózsa), őshazája Japán és Kína. Az akár 2 méter magasra is megnövő bokron a fehér, piros vagy kék, gyakran szennyes-piros virágzat szélén levő virágok nagyobbak, ivartalanok. Enyhébb vidéken a szabadban is kitelel. Ennek a teljes, vagyis csak nagy és meddő virágú fajtáját 1788. hozták be Európába, és Commerson botanikus hortenziának nevezte Lapeaute Hortense asszony tiszteletére. Szimpla, vagyis termékeny alakja csak a legújabb időkben került hozzánk. A H. Thunbergii Sieb. leveléből a japánok teát főznek, s jó izére utalva menyei teának hívják. A 19. században a hortenzia divatos virág volt, de a közhiedelem úgy tartotta, hogy nem illik lányos, fiatalasszonyos házba ajándékként vinni, mert meddő virágjai szerencsétlenséget hoznak, és meggátolják a gyermekáldást. Így a hortenzia az idősebb korosztály virága lett.
Virágdísz
A cserepes kerti hortenzia kedvelt tavaszi virág. A virágüzletekben gyönyörű, tömött fejű változatainak sokasága kapható. Anyák napjára, vagyis május első vasárnapjára különféle rózsaszínű és kárminpiros változatai tündökölnek. A kék színű változatot mesterségesen állítják elő. Ha a sötét rózsaszínű vagy piros fajták vasreszeléket vagy timsót tartalmazó földbe kerülnek, de legalábbis timsós, illetve alumínium-szulfátos vízzel (4 evőkanál 25 liter vízbe) öntözik, szép kék színűek lesznek.
A levágott ágakat meg lehet szárítani, a nyáron szedettek általában megtartják rózsaszín, lilás árnyalatukat, az osszel már szárazon szedett virágok barnás színre váltanak. A virágokat tegyük egy vázába és töltsünk bele kevés vizet. A szárítás folyamán gyakran kell cserélni a vizet. A szobahőmérséklet lényegtelen, de az fontos, hogy a levegő páratartalma ne legyen túl magas, mert ilyenkor a virágok rothadni vagy penészedni kezdenek.
Gondozás virágzáskor
Bármennyire is szépen mutat a virágüzletben, tudnunk kell, hogy cserépben nem lesz hosszú életű, mert nem szobanövény. A számára kedvező, hűvös, szellős környezet a mai lakáskörülmények között aligha biztosítható. Szerencsére védett, nedves környezetben gond nélkül áttelel. Azaz, ha tehetjük, ültessük ki. Legfeljebb 16-18 °C-os mérséklet mellett, sok levegőt és fényt igényel, de a közvetlen napsütést kerüljük. Egész virágzása alatt megkívánja a gyakori, bő öntözést, a száraz levegőt nem szereti. Öntözővíznek csak a mészmentes, lágy vagy literenként egytized deciliter étel-ecet hozzáadásával előzetesen megsavanyított lágy víz felel meg. A tápanyagpótlására literenként 2 gramm nitrogén-foszfor-kálium tartalmú tápsót tartalmazó tápoldatot kapjon.
Gondozás virágzás után
Elvirágzás után, a májusi fagyosszentek elmúltával kikerülhet a szabadba. Lehetőleg félárnyékos helyen, jó vízáteresztő, mészszegény, kissé savanyú, tápdús talajban fejlődik. Legfeljebb télre kíván tőtakarást a lehullott levelek ráterítésével. Az enyhén savanyú, laza szerkezetű, tápdús föld - Florasca A vagy rododendron föld - a legmegfelelőbb számára. A tápozást folytassuk kéthetenkénti gyakorisággal. A több éves bokrokat metsszük vissza 40 cm magasságba, hogy új hajtásai fejlődjenek, telt formája legyen a bokornak. A rendszeres metszés hatására dúsan fog virágozni.
Szeptember közepétől az öntözés mértékét annyira csökkentsük, hogy megelőzzük a lankadást. A nyári kéthetenkénti tápanyagpótlás helyett elegendő a legfeljebb kéthetenkénti tápoldatozás. A levegő továbbra is jól járja át a lombozatot, egészen a levelek lehullásáig. A dézsás hortenzia levéltelenítése legkorábban november elsején időszerű. Ennek legegyszerűbb és legkevésbé ártalmas módja a besötétítés. Fekete ruhaanyag vagy fólia takarása alatt levelei legfeljebb egy hét alatt lehullanak anélkül, hogy kézzel kellene leszedegetni őket. Télen, a nyugalmi időszakban tartsuk pedig csak 1-2 °C-os hőmérsékleten, akár teljes sötétségben, majdhogynem teljes szárazon.
Betegségek
Károsítói leggyakrabban a levéltetvek és a takácsatkák; kiváltképpen túl meleg és száraz levegőjű helyen. A szürkepenész, illetve a botritisz - a gombabetegségek közül - túlzottan nyirkos és levegőtlen körülmények között léphet fel. Az élettani ártalmak egyike a levelek lankadása, hervadása, amit a túlságosan erős, közvetlen napfényen kívül leggyakrabban a vízhiány válthat ki. A levelek sárgulása, a növekedés lassulásával, gyengülésével együtt járva, a túl klóros, meszes illetve kemény öntözővíz, vagy pedig a meszes talaj miatt fordul elő a leggyakrabban.
Garami Márta
