A szobanövények 10 leggyakoribb gondozási hibája
A legtöbb szobanövény nem azért pusztul el, mert elhanyagolják, hanem mert a növénybarátok sokszor túlzásba viszik a gondoskodást vagy nem ismerik teljes mértékben azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a növény fejlődését. Az ily módon legyengült növények ezek után ideális táptalajként szolgálnak a kártevőknek és kórokozóknak, amelyek mindig kihasználják az adódó alkalmat.
A következőkben a tíz leggyakoribb gondozási hibát mutatjuk be.
Egy rosszul gondozott növény nem éppen a lakás dísze.
Tisztogatás és öntözés után néhány órával.
1. Öntözés
A leggyakrabban a növény túlöntözése okozza pusztulását. Ebben az esetben a gyökerek közeléből kiszorul a levegő, így az ennek folytán elszaporodó un. anaerob mikroorganizmusok és a gyökerek megfulladása miatt a gyökerek rothadni kezdenek, ami végül a növény pusztulását okozza. Szintén káros a túl hideg és a kemény víz is. Ügyeljünk arra, hogy mindig legalább szobahőmérsékletű vízzel öntözzünk. Ha tehetjük lágyítsuk valamilyen formában a vizet, mert a kemény vízből kicsapódó ásványi anyagok a legtöbb trópusi növényt gyökérzetét károsíthatják. Számos olyan szobanövényünk van, amely nem viseli el a vízcseppeket a levelein. Az afrikaiibolya levele ennek hatására például kártevőre utaló formában foltosodik. A szobanövénynek akkor is árthatnak vízcseppes levelek, ha egyébként nem érzékenyek rá. A nedves levelek ugyanis fogékonnyá teszik a gombás fertőzésekre őket.
2. Fény
A rosszul megválasztott tenyészhely, a rossz fényviszonyok hamar legyengíthetik, illetve károsíthatják a szobanövényeket. A trópusi őserdők aljnövényeit rendszerint a huzamosabb közvetlen napfény károsíthatja, míg a kaktuszok és egyéb pozsgás növények fényszükségletét egy szoba árnyékos sarkában nem lehet kielégíteni. Már a tavaszi napfény erejét se becsüljük alá, az ablakpárkányon álló érzékeny növényeket ilyenkor inkább helyezzük kevésbé napos helyre.
3. Hőmérséklet
A hőmérséklet szintén a rosszul megválasztott tenyészhely miatt jelenthet gondokat. Sok növény érzékeny az erős hőmérséklet-ingadozásra, amelyet gyakran a szellőztetéssel járó hideg levegő beáramlása eredményez. Erre hibára a növények rendszerint a levelek lehullajtásával figyelmeztetnek minket. Szintén hasonló választ adnak a hidegsokk és a napsütésben megrekedt hőség hatására is az erre érzékeny növények.
4. Levegő
A levegő minőségének szintén döntő szerepe van. A száraz, fűtött levegő, az elhasznált, füsttel vagy más káros anyagokkal (bútorok vagy textíliák kipárolgásaival) terhelt levegő a legtöbb szobanövényre ártalmas. A álló levegőre (a gombás fertőzések miatt) és a huzatra is sok növény érzékenyen reagál.
5. Ültetőközeg
A rosszul megválasztott ültetőközeg fejlődési rendellenességeket okozhat. A szobanövények átültetéséhez lehetőleg a forgalomban lévő, előre elkészített földkeverékekből válasszunk, illetve ha magunk készítjük el, figyeljünk arra, hogy a különböző adalékok (elsősorban a komposzt) ne tartalmazzon a növényre ártalmas kártevőket és kórokozókat. A talajt időnként lazítsuk meg, a felszíni lerakódásokat (algákat, mohát, penészt, a kicsapódott meszet) távolítsuk el.
6. Tartóedény
A cserép mérete erősen befolyásolja a gyökérfejlődést. A túl kis méretű cserepet a növény gyökerei hamar kinőhetik. Ilyen esetekben a növény fejlődése visszamarad. Kevesen tudják, hogy a gyengén gyökerező növények túl nagy cserépbe ültetése is hasonló tünetek megjelenését vonja maga után.
7. Tápanyag
A leggyakrabban előforduló gondozási hiba a növények túlzott tápoldatozása. Örök szabály, hogy a tápoldatozásnál inkább kétszer kevesebbet adjunk szobanövényünknek, mint egyszer többet. A túl sok tápanyag hatására a növények szövetei rendszerint fellazulnak, így érzékennyé válnak a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. A legtöbb növényt nem trágyázzuk egész évben. Fás növények esetében a tápanyag-utánpótlást már ősz elején be lehet szüntetni és csak tavasszal kell újra elkezdeni. A lágyszárú növényeknek juttatott tápoldat mennyiségét és adagolásának gyakoriságát az említett időszakban a felére-negyedére kell csökkenteni.
8. Nyugalmi időszak
Számos növény a természetes élőhelyére jellemző évszakoknak megfelelően nyugalmi időszakot igényel (kaktuszok, pozsgások, mikulásvirág, orchideák egy része stb.). Ilyenkor állítsuk hűvösebb helyre, keveset öntözzük és korlátozzuk vagy szüntessük be trágyázásukat. Amennyiben az éves vegetációs ciklusban ezt a fázist nem biztosítjuk a növény legyengül és betegségekkel szemben fogékonnyá válik.
9. Tisztaság
Az elhervadt levelek és virágok számos kórokozó gyülekezőhelye. Minden elhalt növényrészt éles ollóval vágjunk le. Ha a levágott rész egészséges növényi részt is érint, akkor ezt a felületet szórjuk be faszénporral, bár erre csak nagyon szélsőséges esetekben van szükség. Ha beteg növényrészeket távolítunk el, ügyeljünk arra, hogy a kezünkkel és a szerszámokkal ne terjesszük át a betegséget az egészséges növényeinkre.
10. Rendszeres ellenőrzés
Ha a kártevőket vagy a gombás fertőzéseket időben felfedezzük a növény sok esetben megmenthető. Lehetőleg hetente egyszer alaposan vizsgáljuk át növényeinket, elsősorban a fonákukat. A kihajtásban és a növekedésben mutatkozó változások is károsodásra utalhatnak. Ha külső tünetek nem láthatóak gondoljunk arra, hogy esetleg a gyökérzet beteg.
Az elhervadt leveleket és virágokat távolítsuk el, mert kitűnő táptalajok a kórokozók számára.
Egy-egy alapos tisztogatás után meglepően sok elszáradt, beteg növényi részt távolíthatunk el.
A kórokozók leggyakrabban a növény tövének környékén hagyott száraz darabokon indulnak fejlődésnek.
Papp János
